Főoldal

















Pilot-szezon: Lucifer, Minority Report, Blindspot

Különös napra virradtunk tegnap. Három a 2015/16-os szezonban induló pilot szivárgott ki és ennyire kiszivárgott újdonságra már bizony évek óta nem példa, úgyhogy mi sem mondhattunk nemet a lehetőségnek és septiben be is próbáltuk őket.




MINORITY REPORT

A legszkeptikusabb ezzel a projecttel szemben voltam. Nem is kimondottan azért, mert egyszerűen nem látom benne a potenciált, hanem mert egyszerűen ebben van a legkevesebb esély a sikerre is. Egy remek Spielberg filmet kellene überelnie a Phillip K. Dick regényén alapuló sorozatnak, ám itt se Tom Cruise nincs jelen, se semmiféle olyan tényező, amely egyáltalán megindokolhatná a sorozat létjogosultságát. Pedig az ötletben ott lapul egy remek széria lehetősége. Csak az alkotók ezt nem voltak képesek megragadni.

A narrálós indításokkal mindig szkeptikus vagyok. Egy felől jó, hogy így sokkal rövidebb alatt képbe kerülünk a történet kiindulópontjával és kapunk egy kis ízelítőt a mitológia alapjaiból is, ugyanakkor egy kicsit szájbarágósnak éreztem ezúttal. Mintha elvették volna a lehetőséget tőlünk, hogy felfedezzük azt a világot, amit valahol már ismerünk a 2002-es filmnek köszönhetően. Viszont az új nézők számára mindez vonzó lehet.

Ami ezután következett már sokkal csábítóbb volt. Az egyik prekog igyekezett megakadályozni egy gyilkosságot és az oda való útjának kalandjait sűrítették bele még a főcím elé. Ez volt talán az egyetlen pontja a pilotnak, amikor úgy pörgött a menet, hogy már majdnem elkezdtem reménykedni ebből még akár valami jó is kisülhet. És ekkor romlott el minden.

Egy kicsit félek ettől a high tech nyomozós jövőtől. Megkönnyíti ugyan a rendőrség dolgát, de nem teszi jobbá a sorozatok világát. Talán emiatt vesztettem el az érdeklődésem a bevezető epizódban is. Persze nekem már az is elég volt önmagában, hogy sima nyomozós sorozattá redukálódott le az amúgy izgalmas alapkocepció. A csattanó pedig teljesen értelmetlenné vált, miután pár jelenettel korábban már elmondta a csávó, hogy ez lesz az évados átfogó szál.

Igyekeztem találni olyan dolgokat, amelyek tetszettek a pilotban, de ez sajnos kimerül abban, hogy a Minority report idején (2065) a Simpson család már a 75. évadában jár. Árulkodó jel a FOX csatornára nézve. Najó, talán még az is tetszett, hogy napjaink pocsék zenéjére “régiségként” referáltak - ami igaz is volna, csak kérdés, miért hallgatna bárki is olyan zenét a jövőben, mikor vannak jobb barockok is? Nagyon pozitív volt a rendőrnő lakása, bár nem igazán tudom követni benne az ízlések oly színes kavalkádját. Gondolom ettől vált a dolog futurisztikussá is.

Valahol az is illúzióromboló volt a számomra, hogy alig volt nem zöld háttér előtt forgatott jelenetük. Az egész elvesztette volna a varázsát, ha valaha is lett volna neki. Noha a főszereplő páros valahol jól működik, mégis csak egy gyenge másolatának érződik a Sleepy Hollow-nak. És ha valaha is választanom kellene a két produkció között, egészen biztosan Ichabold Crane történetét választanám. Ott van mitológia, érdekes a főszál, ellenben itt egy kiszámítható és bárki által előre megjósolható történet van kilátásban, amit egy közepes bevezető rész igyekezett felvezetni.

Egyszerűen semmilyen olyan elemet nem találtam benne, amiben akár egy szemernyi kis fantáziát is látnék. Hiányzik belőle a tűz és a potenciál. Akkor miből állt ez a 43 perc? Tankönyvszerű precizitásból. Ha valaki szereti a kiszámítható történeteket, amelyek sorra követik a tankönyvek parancsait, akkor bizony a Minority report könnyen meglehet, hogy az ő sorozatuk lesz. De, akik számára mindez már nem elég, keressenek valami mást az erős őszi felhozatalban.

 


BLINDSPOT

Az NBC idei nagy üdvöskéjének szánja a Feketelista kaliberű újoncát. A csatornával kapcsolatban mindenkit ugyanaz a kérdés foglalkoztat: Vajon a Blindspotnak összejön az, ami az elmúlt évek újonc felhozatala számára túl nagy falatnak bizonyult? Megmenteni egy évek óta haldokló network tévét.

Jaimie Alexander miatt ha akartam volna se tudtam volna jobban várni ezt a sorozatot, ugyanakkor a high concept jelleg és a Feketelistához hasonló stílus mégis megosztotta az elvárásaim. Ezzel szemben azonnal rápattantam a pilotra, ami bizony olyan magas oktán számon pörög, hogy esélyt sem hagy arra, hogy megutáljuk. Már amennyiben valakit nem kerget az őrületbe a túl sok közeli Jaimie Alexander összezavarodott és hihetetlenül gyönyörű arcáról no meg a Halálos irambannál is gyorsabban száguldó tempótól.

Bevallom már egy kicsit unom az egyre gyorsuló Hollywood-i tempót. Valahogy mindig úgy érzem, hogy túl sok minden felett van lehetőségünk elsiklani, miközben az információkat is úgy adagolják, hogy néha a fejünk is megfájdulhat tőlük. Ugyanakkor ebben látok egy fajta előnyt is, amit főleg a pilotok esetén érdemes bevetni. Nincs ez másképp a Blindspottal sem, ahol azt hiszem megkaptunk minden információt, amire szükségünk van ahhoz, hogy eldönthessük: kell-e ez nekünk. Nos, akit Jaimie Alexander játéka nem győzött meg, hogy igen, azok számára rosz hírünk van: A Blindspot pilotja remek.


Nekem már az alapkoncepció felkeltette az érdeklődésem. Egy hátizsákból előbújik egy tetovált meztelen nő a Time Squaren minden emlék nélkül. Kinek ne jönne be ez a koncepció? Amennyire zseniális az ötlet annyira nehéz kitalálni miképp is derül fény majd a nő múltjára és motivációjára. Hiszen jelen állás szerint nem tűnik többnek a sorozat, mint egy heti FBI-os széria, ahol ügyeket oldanak majd meg, amelyek valahogy kapcsolódnak a nő tetoválásaihoz. Egyszerű, de nagyszerű a formula, nem?

Tulajdonképpen én csak egy dolgon filóztam el: Nem volt túl sok az epizód vége? Mintha egy árnyalatnyival több információt kaptunk volna a kelleténél. Persze szót se róla, kilóra megvettek, hiszen a létező legütősebb volt, ami csak tovább növelte az érdeklődési fokom. Csak nem szeretnék eztán csalódni a történetben. Pedig az a szörnyű igazság, hogy az elkerülhetetlen lesz. Nem lehet minden részt ennyire jól összerakni, főleg azután nem, hogy lesznek bevillanásai a múltjából és eljutunk arra a pontra, amikor már ő is szembesül azzal ki is ő és hogy került oda az életében, ahol épp jár. Tény, engem itt is a rossz fiú motivációja az, ami jobban érdekel. Amiatt eltudom képzelni, hogy maradjak a sorozat mellett és valahova bezsúfoljak majd az időmbe egy negyven perces krimit.

Akadnak azonban banánhéjas elemek is az alapkoncepcióban, de a csavar az egészben az, hogy vajon a rejtélyes tetoválások meddig tudják megtartani a nézők figyelmét? Mi az oka annak, hogy mind egy közelgő bűncselekményre céloz, amit hőseinknek így lesz esélye megakadályozni? És ki ez a nő? Ezek mind képezheti az Achilles sarkát a sorozatnak hosszútávon. Rövid távon viszont nem mernék messze menőkig történő következtetéseket levonni, többek között azért sem, mert kell még egy két rész ebből a produkcióból ahhoz, hogy véglegesen ki lehessen jelenteni milyen irányba viszik el a történetet. Mennyire és leginkább mennyi ideig lehet érdekessé tenni egy ilyen sorozatot?


 

LUCIFER

Gondolom mondanom sem kell, hogy a következő évad legjobban várt sorozata  - a Supergirl után is egy képregény adaptáció. Ezúttal a Vertigo istállójában húztak egy merészet és Neil Gaiman klasszikus megközelítését kapták elő a legendás gonosz szerepére. A főszerepre pedig leigazolták Tom Ellis-t, aki britt akcentusával hihetetlen életet lehel a vagány rosszfiúba.

Bár első ránézésre a koncepció egy heti ügyes sorozatot vetít előre, mely 2016-ban az X-akták kifutását követően rajtol csak el a FOX műsorán. Nagyon sokat kell várnunk még addig, és ha bármi halovány gyengeséget is kellene kiemelnem akkor az egészen biztosan az volna, hogy a legkevésbé érdekes szál a nyomozás lesz. Persze a pilotban megoldották mindezt azzal, hogy személyessé tették Lucifer számára a dolgot, így pedig lehetőségünk volt kiszúrni, hogy mennyire is törődik ő valójában az emberekkel. Ami ellent mond természetének legalább annyira, mint mikor Angel visszakapta a lelkét a cigányasszonytól, hogy átérezze mindazt a sok rosszat, amit valaha elkövetetett a világban.

Ugyanakkor pontosan ez az a megközelítés, amiért nálam a Lucifer nagyon a csúcsra tör. Egyszerűen remekbe szabott stílusos negyven percet kaptunk. Persze én könnyen beszélek, hisz az én kapcsolatom a sorozattal már a legendás Cage the Elephant dalnál eldőlt ("Ain't No Rest For The Wicked”). Erre tett rá néhány lapáttal a Törtetők főcímére hajazó indítás és a kreatív beállítások, amelyek mind a coolságot és a vagányságot csempészték be a nyitó képsorok világába. Hála az égnek helyenként a későbbiekben is visszaköszönt a vagányság és nem csak Ellis játékában.

Nekem kifejezetten tetszett, hogy Lauren German lett a nyomozónő. Persze helyenként kissé hiteltelen, de pontosan ez az aspektusa jött be úgy igazán és emiatt büntet az is, hogy a karakter előbb villantott cickót egy filmben és csak aztán lett belőle rendőr. Így hirtelen minden világossá válik.

A Lucifer történetét egyenlőre nehéz körülírni. Az első részben a főhangsúly ugyanis nagyon eltolódott a nyomozás irányába, és hogy lefektessék a karakter alapjait. Kaptunk egy nagyon keveset a főszálból is, amelyben feltehetőleg a jó és rossz egyensúlyát kell majd hősünknek helyre libbentenie mielőtt kitör az egész emberiségre káros háború az angyalok és démonok között. Nem hiszem ugyanakkor, hogy a főszál túlzottan jelentős lenne, hiszen ránézésre a széria ellehet ezen a krimi vonalos is, minimálisan adagolva a sokkoló főszál morzsákat. De persze ez még egy kétesélyes dolog, hiszen lehet a következő részben rám cáfol. Amiben bízok, ugyanis nagyon sokára indul csak a sorozat. Az igazat megvalva éppen emiatt szívesebben elnéznék arról egy pilotot, hiába is érdekes a főhősök összehozatala, de egyszerűen nem látom az indokot arra, hogy miért is kellene őket együtt tartani.

A Lucifer nálam minden szempontból átugrotta a lécet. Egy rendkívül stílusos sorozatot kapunk, amely első ránézésre több, mint egy szimpla heti nyomozós sorozat, de valahogy még nem az, amire potenciál van benne. Az már csak az alkotókon múlik, hogy vajon mikor hozzák ki a sorozatból a főszálat, de én beérem egy Angel kaliberű 13 részes első szezonnal, ha utána folytatja Joss Whedon legendás sorozatának komplex irányát. Mert az bizony eltudna vinni bennünket olyan irányba, ami után megnyalnánk mind a tíz ujjunk. És legyünk őszinték, alapanyagból nincs hiány.

 



Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék