Főoldal

















POSzT: A dalfaragás művészete

Acapella felvezetőKimerem a mondani, a POSzT negyedik napja maga a megtestesült unalom. Nagyítóval próbáltam keresgélni rajta olyan programot, ami egy kicsit is érdekelhetne. De hogy sorozatos hasonlattal jöjjek, a POSzT olyan, mint egy középszezonos sorozat, amely fél évadnyi napszámmal rendelkezik per évad, de még így is képes üresjáratokat produkálni. Az már más kérdés, hogy sokan nem gondolták ugyanígy. Volt kiállítás megnyitó, színházi előadás, fúvós koncert, bábelőadás és dalfaragás.


De elég a nyafogásból. Örömmel látom, hogy a Jókai tér délután négy órakor megtelik élettel. Mit megtelik mozdulni sem lehet! Kisgyerekek és családok játszanak a „szökőkút”-szerű „vízesésnél”, sétálnak deszkákon, vagy épp az ott elhelyezett játékokkal játszanak. Persze mindezeket csak és kizárólag akkor, ha már olyan nagy lesz a tömeg, hogy nem látják az előadást, ami időnként bábokkal történik, vagy mint például ma, kisgyerekek kukucskáltak a kosár mélyére. Ez még egy felnőtt külső szemlélődő számára is meglepően és mulatságosan hatott.

Ugorjuk át a Széchenyi téren a krisnások táncát, és térjünk rá egy újabb OFF-programra. Ez pedig nem lenne más, mint a délután négykor kezdődő Fúvós Térzenei koncert. A helyszín ezúttal is a Színház tér, csak úgy mint az eddigi napokban ebben az órában mindig. Csak msot épp tánc helyett, zenével kedveskedtek a publikumnak. Ismert és kisebb körökben is kedvelt nóták csendültek fel az Ércbányász Fúvószenekar előadásában. Bár ennek csak az utolsó pár számát kaptam el, de a tömeg és az ott tapasztaltak alapján kijelenthetem, hogy remek koncert lehetett. Márha sikerült árnyékba bújni, mert a napon –most figyelj!- meg lehetett dögleni.

Miután ez véget ért vándorolgatni kezdtem. Előkaptam a jó öreg POSzTos füzetecském, és megnéztem, hogy jól rémlik-e, hogy ma is faragnak dalokat a Trafikban. A válasz egyértelmű volt: Igen. Mit van ilyenkor tenni, minthogy kihagyni a fagyizást, és cirka negyed órás késéssel beesni arra a műsorra, ahol a közönséggel együtt faragtak egy ütős kis dalocskát a Kaposvári egyetem, Művészeti karának, színművészet szakos hallgatói. Ezek nem halnak bele, míg elmondják honnan valóak? Borzasztó. Nehézkesen ment a rímbeszedés és a kreativkodás, amin megmondom őszintén, hogy meglepődtem.

Felkeltem egy reggel,
az ezred a végére járt
Nagyon fáj a fejem,
és unalmas volt a nyáron
Gondoltam a győri után,
kéne egy fesztivál,
Egy igazi, igazi színházi fesztivál.”

Az alkotás pillanataAz én írásomban a harmadik sorra mondta a közönség azt, hogy „Nem tetszett a POSzTom”, vagy valami ilyesmi. Egyébként nincs garancia arra, hogy jól tudtam leírni a dalt, hiszen nekem is nehéz szülés volt abban a tempóban kézzel írni, mint amiben ők diktáltak. A szöveg egyébként teljesen hasonló, és mihelyst mondandóm végére érek, meg is fogom mutatni az egészet – hiba esetén, kéretik tájékoztatni!

Hogy rövidre fogjam, így telt a POSzT vasárnapja. Kissé unalmas, kissé álmatag, de még így is rengeteg sok embert megtudott érinteni. Azt hiszem ilyenkor csak ez számít, nem? Nanáhogy! Találkozzunk holnap.

Felkeltem egy reggel,
az ezred a végére járt
Nagyon fáj a fejem,
és unalmas volt a nyáron
Gondoltam a győri után,
kéne egy fesztivál,
Egy igazi, igazi színházi fesztivál

S jött egy másik reggel,
A varázsló büféje várt.
64 cimbora, és szakmai jóbarát.
Torday dühöngött, a plafonon szaladgált,
De már álmodtuk a pécsi fesztivált.

Refr.
Lesz tűznyelő és karnyelő,
Lepényevő és vesevelő.
Zsákban futás, orra bukás,
De nem baj, hogyha pár darab
A szívünkben megmarad
A díjkiosztó után jöhet a nyár.

Elmúlt immár 10 év,
S újra itt vagyunk.
Hullik már a szőrünk és jobban izzadunk.
Jövőre, mint vendég,
Újra itt leszünk,
De beleszólni
Akkor már biztos nem merünk.”

Éneklési mód:
1-2 verse
Refr 2x.
3 verse
Refr. 4x.



Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék