Főoldal

















Supernatural - Wayward Sisters

"A család nem ér véget a vérnéll" - tartja egy ősi Supernatural mondás. Ez is egyike a számtalan oknak amiért a Supernatural 274 epizódot követően sem tudott unalmassá vállni. Az egyik legfontosabb eleme, amiért a sorozat működni fog az idők végezetéig az a karaktercentrikusságában rejlik. Hiába nyírja ki sorra a visszatérő figuráit, és sokszor olyan érzelmi hullámvasútra küldi el emiatt nézőit, amelyre nincsenek felkészülve, és ami valódi kinzásokkal ér fel, az Odaát mégis olyan bivaly erős elemekkel rendelkezik, amelyeknek köszönhetően csak még jobban kötődünk hozzá. És valószínűleg nem lesz ez másképp a Wayward Sisters-szel sem.




Ritka - de persze egyáltalán nem meglepő -, hogy a Wayward Sisters backdoor pilotja már az eddig történtek összefoglalójánál beszippantja, és izgalomba hozza a nézőt. A Halestorm, "I am the Fire" című szerzeménye nagyon megalapozza a hangulatot, amelyre rengeteg a karakterek szempontjából fontos momentum felidézése teszi fel a pontot. Olyan erős, és vagány sorozatot ígér ez a bő másfél perc, amelyhez foghatóval még nem nagyon találkoztunk. Rögtön rajongót csinál a mezei nézőből is, és eléri, hogy törődjön ezekkel a karakterekkel. Igen, még a frissebbekért is. Lefekteti a zenével azt, hogy milyen lesz az érzelmi világa a sorozatnak, és mi sem bizonyítja jobban mennyire tökéletes is a dalválasztás, mint annak a ténye, hogy ami ezután következik abban a 40 percben csak túlszárnyalni tudja ezt. Pedig a léc bitang magasan van.
Claire-rel nekem felemás volt a viszonyom az évek során, de az utóbbi időszakban, amikor feltűnt már inkább a kedvelem kategóriába sorolom. Ellenben most az első megjelenésekor átkerült az imádom kategóriába. Árad belőle az a fajta erő, ami a Halestorm rock balladájában van, ami legalább olyan kifejező lehet(ne) hosszútávon, mint amilyen a Carry on my wayward son a Winchester fivérek történetei számára. Claire egy pokolian bevállalós, merész, és egyedül vadászó érett nővé vált, aki vagányságával hódítja meg a férfi szíveket, és válik világszerte lányok millióinak példaképévé.
 
Letagadhatatlan tény, hogy a széria vezérasszonya a Kim Rhodes által megformált Jodie Mills sheriff. Rhodes pedig parádézik újdonsült szerepkörében. Jodie tökéletes támogató figura volt eddig a fiúknak, de az elmúlt évek során megedződött, és most már, készen áll arra, hogy vezér lehessen. Viszont mégsem ez lehet a Wayward sisters legnagyobb vonzóereje. Míg a Supernaturalt a testvérek kapcsolata hajtja, addig a Wayward sisters motorja a Jodie és Claire közti "anya-lánya" kapcsolat lehet. Melynek ugye semmi köze a vérhez, mégis a köztük lévő kötelékre fel lehet húzni egy sorozatot. Jodie ugyanis törődő nő, míg Claire egy szörnyen makacs, önfejű, bátor lány, aki néha még magának sem meri bevallani mennyire is hiányzik neki a családi fészek melege, és fogadott nővére, meg "anyukája" társasága. Viszont ebben a kapcsolatban én személy szerint számtalan évadot látok, melynek nem lenne szabad egy mellékszálnak lennie egy közel 300 epizódot számláló sorozatban.
Már csak azért sem, mert nem tudok még egy olyan sorozatot, ahol egy anya-lánya kapcsolatot taglalnának fő motívumként ebben a műfajban. Tény, hogy tavaly Mary visszahozatalával elkezdtek építeni szülő-gyerek kapcsolatot a Winchester klánban, de mivel Mary csak visszatérő, és bizonyos epizód mennyiségben tudják használni - és nem elfeledni azt a tényt, hogy a fiúk már harminc felett járnak, és egész életükben önállóan vadásztak -, így nincs nagyon lehetőség elmélyülni ebben a kapcsolatban. Viszont a backdoor pilot alapján ez lehet a Wayward sisters legizgalmasabb eleme. Persze nincsenek olyan tévhiteim, hogy majd minden epizód egy ilyen momentummal zárulna, mint a fiúknál a végső drámai bromance, amely alapjaiban formálja Sam és Dean kapcsolatát, hiszen itt azért nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ezeket a lányokat semmilyen vérszerinti kapcsolat sem köti össze.
 
Így a következő izgalmas alappillére a Waywardnek a köztük lévő kapcsolat formálódása lesz. Hogyan fogadják el egymást, és miképp alakul "testvérivé" a kapcsolatuk. Bevallom erre a témára egy kicsit kevés időt szenteltek, hiszen ami nekem igazán problémássá teszi a Waywardöt, hogy túl sok (fontos, és KELL!) szereplővel készül apellálni, amely egy másfajta vadászati stílust mutatna be, mint amit tizenhárom éve követünk. Ettől válik mássá, és érdekessé a sorozat, hogy itt egy csapat vadászt követünk, r-go a lehetőségek tárháza is közelebb áll a végtelenhez. Viszont ebben a 40 percben a fókusz Claire-en, és Jodie-n volt. Talán a két legnépszerűbb, és legrégebb óta a "pályán lévő" hölgyről, és a köztük lévő kapcsolatról, aminek szerintem a jövendőbeli széria alap motorjának kellene lennie. Pont.
Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy Claire-en, és Jodie-n kívül nem nagyon jutott idő a többi kiváló karakter feltérképezésére. Patience is eléggé háttérbe szorult, ami az ő esetében inkább előny, hiszen még csak ismerkedik ezzel a világgal, és retteg tőle. Próbálja meghúzni magát, és távol tartani magát a különféle lényektől, viszont ugyanakkor segíteni is szeretne, és kész arra, hogy felvegye a kesztyűt. Alex hasonlóképp háttérbe került, pedig őt régebbről ismerjük, és az ő élete fenekestül felfordult, amikor nővér-helyettesnek állt, hogy segítsen az embereken. Ugyanakkor mégsem veszítette el a szpirituszát. Mégis Claire elszántsága volt a legfontosabb ebben az epizódban - hiszen ő a legizgalmasabb karakter is minden szempontból -, melynek érzelmi csúcspontja az volt, amikor arról beszélt, hogy nem rémíti meg a halál gondolata, de amikor tudod, hogy meg fogsz halni, akkor azért mégis másképp viszonyulsz hozzá. Kaia is hasonlóképpen érdekes figura, akit mint egy kellékként kezelnek a sorozatban, szegényem meg hagyja. Claire is magával cipeli a másik világba, miközben elkezd kötődni a lányhoz és kialakul a barátság köztük. Ígéretet is tesz a számára, hogy megvédi, bármi áron. És végül Donna. Sosem kedveltem különösebben a karaktert, de most úgy érzem sikerült megragadniuk a lényegét ezzel a Buffy-vibe-bal. Egy laza, de mégis vagány - ideális nagynéni szerep- vámpírvadászt kovácsoltak belőle, aki tele van lehetőségekkel. A kapcsolatát Jodie-val már ne is említsük. Sok rajongó szeretné azt, ha rajtuk lenne a fő hangsúly, de a széria inkább fog fókuszálni a fiatalokra.
 
A Wayward Sisters backdoor pilot epizódja nálam felkerült a Supernatural legjobb epizódjainak listájára. Igen, annyira jó volt. Claire makacsságától elkezdve a Jodie-val, és a testvéreivel való kapcsolatának ecsetelésén át, egészen a többi figura fejlődési ívének bemutatásáig ebben a 40 percben bizony minden volt. Rengeteg érzelmi síkot jártunk be, ami megint csak nagyon biztató jel, hogy ott a potenciál a figurákban. És még Samre és Deanre is jutott némi idő. Az egyetlen igazi csalódás az epizóddal kapcsolatban csak az lehet, hogy a süvítő hangok nem egy dinótól érkeztek. Ellenben a végső csattanó azt hiszem mindenért képes volt kárpótolni bennünket. A kérdés csak az, hogy mikor indulhat a Wayward sisters? Mert nekem ebből fiú létemre is több, sokkal több kell!

"I'm staying because I need them: my family, my army."
Claire Novak


 



Hozzászólások:
Oldalanként
Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék