Főoldal

















Griffinék a hóban, avagy Family Guy szinkronban

Szeretet. Lelkesedés. Kitartás. Úgy érzem, ezek azok a szavak, amelyek legelőször eszembe jutnak, ha erre a szinkronra gondolok. Bevallom, nem mindennapi élmény volt rajongóként ott lenni. Mert ugye elsősorban ide csak úgy lehet menni. Én az ajtó fölé képzeltem egy olyan táblát, amin ez a felirat állt: „Ki itt belépsz, ajánlom, hogy rajongó légy, különben dühbe jövünk”. El sem akartam jönni a Balog Mixből, annyira belopta magát a szívembe az a hely. Ráadásul olyan jól éreztem magam, mint még szinkronon soha!
Azt hiszem ennél szebb karácsonyi ajándékról sem én, sem pedig Nyájas Olvasóim nem álmodozhatnak. De azért ott lenni mégiscsak jobb volt.




Menet közben megfogalmazódott bennem még egy olyan dolog is, hogy esetleg valóságshowt kellene forgatnunk. Az ötlet remek, de ekkor még nem is sejtettem, hogy a néhány perc múlva kezdődő, nagyjából 17 és fél órányi munkanapok közepette megtudom, hogy kik a gyártásvezető kedvenc figurái, hogy a benne hangolók mit szeretnek a figuráikban, vagy hogy a szinkronrendezőnőről jól sejtettem, hogy valóban az 1%-ba tartozik - aki olyan, mint amilyennek minden rendezőnek lennie kellene. Tartsatok velem, ha kíváncsiak vagytok, hogyan is kell jól "Migiri-Migirizni"!

Már csak néhány nap karácsonyig. Vajon mi olyan dologgal tudnék kedveskedni az Olvasóknak, akik megtisztelnek figyelmükkel minket időről időre, ami kellően nívós egy 2010-es karácsonyhoz? Igazából nem kellett túl sokat agyalnom rajta, mert csak egy dolog jöhetett szóba. A kérdés inkább az volt: "Beszerezhető-e". A válasz pedig: "Igen". Jártam már olyan szinkronon, ami érdekelt, sőt olyanon is megfordultam már, ahol kedvenc sorozatom kulisszái mögé pillanthattam be, de ezek valahogyan, valamiért szinte mindig egy kis csalódással és kiábrándító mellékízzel is jártak. Ezért rettegtem ettől a naptól. Részben emiatt is korán érkeztem a stúdióba; még egy kicsit várni kellett a stábra a csütörtöki reggelen. Különleges stúdió a Balog Mix. Amint beléptem az ajtón – rögtön Varga Rókus után –, azonnal azt éreztem, hogy "otthon vagyok". Valahol ez minden szempontból igaz is, hiszen egy lakásból kialakított, egy darab műtermi helyiség alkotja ezt a kicsi, barátságos stúdiót. Teljesen más is a légkör, mint máshol. Különleges. Hirtelen azonnal megértettem, miért is készül itt ennyi jó szinkron. Leültem a kanapéra és vártam. Kis feszültség, némi idegesség. Igazából ezek normális dolgok, amikor az ember példaképértékű személyekkel és munkákkal találkozhat.

Griffinék a hóban...

Dóczi Orsi nagyon különleges szinkronrendezőnő. Nem tudom, hogy tényleg így van-e, de én még nem találkoztam olyan rendezővel, aki ennyire lelkes lenne. Mint akiből ez az egyre inkább elüzletiesedő világ és a túlhajszoltság sem tudta volna kiölni azt a szenvedélyt, ami ehhez a munkához kell. Ez meg is látszik egy napján például, amelyben nem ritkák a 12 órás munkanapok sem. Közben pedig végig végtelenül kedves, megértő és aranyos. Remek rendezői utasításokkal könnyíti meg színészei dolgát, akik mindig képbe kerülnek az aktuális jeleneteikkel kapcsolatban. Talán innen az a minőség? Egy olyan személyiség, akihez szívesen mennek még akkor is szinkronizálni, ha nem is rajonganak az adott feladatért. Bár – és itt jegyezném meg, ez elég ritka, mivel olyan sorozatokon dolgozik, amiket mindenki imád csinálni. Ugyanakkor még vele is megesik, hogy nem rajong különösebben egy-egy produkcióért. Tudom, tudom, hihetetlenül hangzik. Mit tesz ilyenkor - túl azon, hogy tökéletes szereposztást csinál? Igyekszik megkedvelni azt, mivel szerinte csak így lehet minőségi munkát kiadni a kezéből. Számára nagyon fontos a minőség. Szerencsére.

A hangmérnöke ebben a csodás mínuszokkal tomboló két napban nem más, mint a Kröd Mandonon is dolgozó Kis Pál. Nem, borz az nincs. Apropó Kröd. Akkor kezdjük ezzel, mert a reggel folyamán többször előkerült a téma. Orsi nagyon büszke Pali ott végzet munkájára, mert tényleg remekül szólt. Vagy például említsük meg Torma Pétert, aki műfordító, és főleg a fantasy műfajában jártas. Ő készítette a magyarszöveget, amiben abszolút egyetértettünk még Luke-kal is – a nem hivatalos online fordítójával, akinek szintén szívügye a dolog –, hogy jó munkát végzett. Orsiék is szerették. Szintén egyetértettünk abban, hogy a magyarhangok tekintetében is elég jól sikerült megint a tutiba nyúlnia – és itt jegyezném meg, hogy Orsival azért kicsit hasonlítunk, mert Solecki Janka figuráját illetően ugyanarra a színésznőre gondoltunk. Meg aztán ez volt Szatory Dávid első olyan kiugró erejű szerepe, amelyben bebizonyíthatta, hogy neki tényleg van keresnivalója a hazai szinkronban. Úgyhogy Orsi méltán lehet büszke erre a munkájára is.

Fordítás. Rendben, jöjjön hát ez a téma mielőtt belecsapnánk a napba. Kiss Barnabás kezdte annak idején, talán az első hat évaddal. Hamvas Dani volt a lektor, akinek minden megjegyzését imádták a kollégák, mert nagyon hasznos és jópofa dolgokkal látta el a szövegkönyvet, így tanulva mindenki egy kicsit valami újat is. Majd jött Barna South Parkos botránya, és a Comedy úgy gondolta, innentől kezdve talán jobb lenne, ha valaki más csinálná a dolgokat. És itt jön a képbe Laki Mihály is, aki szintén fantasztikus magyarszövegeket ír – a lektori széket pedig Nékám Petra, a Comedy magyar szövegeiért felelős személye vette át. A stáb ugyanúgy szereti Misi szövegeit is, amelyek nagyon jók. Nem is emlékszem, hogy lett volna vele bármiféle gubanc. Orsi mesélte, hogy Mihály kipróbálta a Family Guy-t magyarul, rádiójátékként, és véleménye szerint kép nélkül is ugyanúgy megállja a helyét, mint tévében. Ebből két dolgot vonhatunk le: Baromi jó a szinkron és isteniek a benne szereplők. Messze járunk a valóságtól? Nem hinném.

Ennyi kicsapongás és mellédumálás után ideje nekifutni az első napnak. A legelső, aki mikrofon elé állt néhány tekercsre, szintén a színészekre oly jellemző decemberi hangproblémákkal küszködött. Varga Rókus kitartását és lojalitását még az sem rendítette meg, hogy újra és újra ordibálnia kellett, ráadásul még egy gomb is be volt nyomódva és mindent rögzített az eredeti hangsávból is. A dual pedig nem élvezhető minőség, így újra kellett venni a kis technikai zökkenő után a jeleneteit. A szinkronstúdió fantomja pedig még visszatér, hogy később is okozzon kellemetlenségeket, de legalább nem egy fekete hajú, hulla kislány képében. Vagy mégis?

Tőle az 59-es tekercsben volt egy kedvenc megmozdulásom, amikor valami olyasmit mondott a világelpusztulós részben, hogy "Ki más, mint Quagmire?". Klasszikus, negyedik fal lebontási pillanat. A rajzfilmekbe még ez is belefér.

Időközben megérkezett Pubi is, aki a közönség egyszerűen csak Kerekes "GuimHangú" Józsefnek ismer. Kitűnő színész, eszméletlen dumálóval, akitől jövet-menet Petert kérik. Erre is van egy sztorija: Egy barátja előadását nézte meg éppen, mikor a szünetben odamentek hozzá és megkérték, hogy beszéljen nekik Peteresen. Ezt ugye annyira nem szeretik a színészek, pláne mikor épp kikapcsolódnak és egy régi, több verziót is megjárt Gálvölgyi-szerű poénnal utasította vissza a lehetőséget. Természetesen a nevetés nem maradt el.

Ja igen, a 9x15-18-ig kerültek forgatásra a részek. Az egyikben Peterből esküdt lesz és behívják a bíróságra. Megkérdezik tőlük, hogy kinek van valami olyanja, ami miatt nem vehet részt az eljárásban. És itt felcsendül a "Madár az Ász". Mélységes csalódás, és utállak online közösségi világ! Most képzeljétek el, hogy keresztbe rakott kezekkel, durcásan és mogorván hátat fordítok nektek. Igen drága barátaim, mert miattatok nincs magyarul a dal! Nem vicc, Orsi tényleg odafigyel a visszhangokra, hogy mit mond a nagy többség, és hiába hallgatná ő is szívesen magyarul a dalt – rólam már nem is beszélve –, egyszerűen a nép szavára hallgatva ez megint eredetiben csendül fel. Akárcsak ebben az évadban, korábban is. Komolyan nem értem azokat, akiknek nem jön be a "Madár az Ász" című örökbecsű szerzemény, a slágerlisták éllovasától, Kerekes Józseftől.

Mikor lefotóztam, kérdezte, hogy legelőször hol találkoztunk. Seinfelden – feleltem. Mire ő: "Abból lehetett volna még néhány évad". Valahogy így zajlott egy örökbecsű nosztalgikus beszélgetés közöttünk. Persze közben azt is megtudtam, hogy imádja Petert szinkronizálni, és ami még ennél is izgalmasabb, hogy ő is él Peter kelléktárával. Nagy nézések és forgó szemek. Klasszikus Peter Griffin. Vagy Kerekes Pubi? Már magam sem tudom. De azt igen, hogy miközben csemetéjéről mesélt a stábnak, meg is mutatta ezt a fantasztikus nézését. Ezek után szeretném őt filmben is látni! Hahó, nemlétező magyar filmgyártás!

"Ez leszel, ez a dagadt" – szólt be a rendezőnő a színészének, aki elfelejtett belépni az egyik jelenetnél. Pubi nagyon megörült neki. Majd következett lassacskán még néhány baki, például a krimiben a gimiben helyett és társaik. Időközben a következő részre váltottunk. Miután bekrekkelt, Pali kimondta azt, amire az egész stáb gondolt: "Ez egy állat!" Meg aztán volt néhány poén még a jeleneteiben – jó, oké, az összes, de azt mégsem mondhatom el. Ilyen volt a Csőbuzi, amit a telefonja autojavítása miatt kicsit másképp küldött sms-ben Joe-nak. De nagyon jópofa volt az "Apanyád" kifejezés is. Meg még egy csomó.

Pubinak is felvolt adva a lecke. Énekelnie kellett. Persze csak pár másodpercet. Eddig nem is igazán értettem, hogy miért mondja mindenki, hogy sok időbe telne normálisan felvenni a dalokat, amik egy-egy részben vannak. Na most ebből is kaptam ízelítőt. A "Walking on a Sunshine" című örökbecsű refrént kellett Peterösen elénekelnie. Orsiban felmerült az a lehetőség is, hogy esetleg valami magyar refrénnel helyettesítené a dolgot, csak az a baj, hogy senkinek sem jutott eszébe még csak hasonló sem. Nekem is csak olyan, ami annyira gáz, hogy nem is mertem mondani. Így maradt az eredeti verzió "Hu-Hu"! Közben a délelőtt folyamán egyébként a "Singing in the Rain"-ből dúdolászott a művészúr. És még Sedernek is kellett dúdolnia, de az már egy másik nap sztorija.

Miután Gyerekes... Jó, akarom mondani Kerekes József végzett, Sági Timi következett Bonnie szerepére. Majd jött, mint mókus fenn a fán, Megyeri János, hogy felolvassa azt a néhány szót, amit kell, mint a sorozathangjának. Szintén újdonság volt – az itt használt technika mellett –, hogy például a végefőcímet nem mondják fel minden részben, hanem megvan az alapja, amit a szezon elején felvettek és azt használják minden részben. Ez azért volt különleges, mert eddig bárhol jártam, mindig mindenhol mindig felvették. Viszont ezért vágom fejből a stáblistát.

És megérkezett egy csodálatos színésznő, Vándor Éva. Imádom őt a Will & Grace Karenjének szerepe óta, és most egy totál titkos dolgot fogok elárulni. Mielőtt indult volna a sorozat, készítettem egy szörnyen rémes szereposztást. Így csak a figurákra ránézésileg, semmit sem tudva róluk. És ott az első, aki beugrott az nem volt más, mint Éva. És tessék, Orsinak is! Hát nem őrület? Ilyenkor persze nagyon zavaró volt, hogy nem volt üvegfal és nem láttuk a színészt játék közben, de fantasztikus volt hallgatni. Ekkor meg is kérdezték, hogy szoktam-e a szájmozgásokat figyelni. Időnként beleesek ebbe a hibába.

A Family Guy alapjábanvéve nem South Park. És pont. Mégis, ha trágárságra kerül benne sor, akkor az mindig indokolt, és mindig okkal történik. Ettől válik természetessé és sosem öncélú. Erre az állításra nagyon jó példa például az egyik Loisos jelenet, ahol a basszust kevésnek érezte a színésznő, és a rendezőnő megengedte neki a "b*zdmeg"-et is. Felesleges is lenne vitázni arról, hogy jogos-e a dolog, mert ez nem is kérdéses. Kevésnek érezték, és abszolút igazuk is volt.

Szintén egy nagyon érdekes beszélgetés következett, amikor a nevek magyaros kiejtése került kivesézésre. Például itt van ez a börnsztín név, amit mi magyarok ugye inkább ejtenénk Bernsteinnek, mint ahogy teszik ezt Orsinál is, jó "zsidósan" De nem lehet, ez amerikai sorozat ugyebár. "Ezek az amerikaiak nem tudnak jól magyarul" hangzott el kis szösszenetünk poénja. Majd jött egy kis nyelves gubanc az ny-j párosításoknál az "elnyomjanak" szócskánál. A problémát szinte rekord sebességgel hárították el. És el is érkeztünk menet közben a kedvenc poénomig, amin szerintem én mostantól számítva még évekig fogok röhögni. De ezt inkább majd megmutatom, miután adásba került.

Azt javaslom, maradjunk Loisnál, mert két történetem is van, mielőtt beszélgettem volna vele. Az egyikben épp a forgatást megelőző nap kapott egy tortát, amin a "Lois" felirat állt. Nagyon kedves kis ajándék, sokat jelent ez a szerep a színésznő számára is. A másik kedvesség pedig egy közösségi szájtról szól. A Facebookon létezik egy olyan klub, ami Lois köré épül. Éva pedig belépett. Rögtön jött is a kérdés, hogy ő tényleg az-e, aki szinkronizálja a figurát, avagy nem. Hát természetesen ki más, mint az igazi és hamisíthatatlan Vándor Éva?

"Imádom Loist. Itt mindig telibe találnak, szóval itt nincs kegyelem. Itt mindenről – saját magukat is ideértve  lerántják a leplet. Nincsenek csinálmányok, vagy ha vannak, akkor az direktben. Nagyon őszinte. Az az igazság, hogy néha elcsípem az adást, meg főleg azokat a részeket látom, amelyeket csinálom, de annyira jó, hogy néha megkérem Orsit, hogy mutasson meg valamit, vagy csak beleolvasok. A kőkemény humor jellemző rájuk. Nekem tetszik. Én nagyon szeretem azokat a részeket, amelyek emberiek  barátokkal, családi körben , és kevésbé az olyanokat, amikor elmennek az űrbe vagy hasonlók. Arra lennék kíváncsi, hogy az alkotóknak ez az ötlet… Miért pont ilyen ez a család? A Griffin-család egyébként isteni. Nagy találmány Stewie hangja, meg hogy Brian a legemberibb, legintelligensebb. Meg ahogy Meget alázzák, az katasztrófa!" – nevetett a színésznő.

Ugorjunk egy kicsit az időben. Már úgy előre. Family Guy-tól ez úgysem szokatlan. Hamvas Dani épp időben, Nemes-Takách Kata pedig még villamoson, egy jó távoli megállónyira a stúdiótól. Miután megérkezik, a Griffin-testvérek beállnak a mikrofon mögé, hogy megalázkodjanak karaktereik bőrében, és a debil hangon kaphassák elő őket egy-egy mondatra. És rögtön az első rész legemlékezetesebb mondatával csapnak bele a lecsóba: "Kinyírtuk a Dolmányt?" 

A papíron a tö-MEG szócska olvasható, amire NTK annyira fellelkesült, hogy majdnem fel is vetette. "Gyerekek, én a "Meg"-re indulok." És ekkor gyorsan és nagy elánnal szakították meg a srácok jeleneteit Nádorfi Kriszta érkezése miatt, aki Trüsi szerepére érkezett egy szabálytalan parkolással az épület előtt. Van ez így néha, mikor csak egy tekercse van az embernek. Nos, míg ő felmondja a mondatát elmondom, mi történt. De előre szólok, hogy olyan csattanóval zárul, aminek nem tudom a feloldását, pedig… Kint félig járdán parkolt. A stúdióról tudni kell, hogy nincs messze egy buszvégállomástól. Talán pár méternyire lehet tőle. A busz nem fért el a kocsi mellett. Dudált, hátha. Hát nem. Megoldás? Az embereket szépen letessékelték, mert nem tudtak tovább menni. A buszsofőr ránézésre elég feszült fazon volt. Már úgy ebben a pillanatában. Krisztát viszont nem kell félteni, nagy szerencséjére szőke is és szép is, így valószínűleg könnyedén kidumálta magát a dologból. Reméljük, hogy így történt.

"Szegény Meg. Nem csodálom, hogy ilyen frusztrált, márha meglehet érteni egy rajzfilmfigurát." – folytatta Dani és Kata a melót, akik visszafoglalták a miksijüket. Kata épp felkérte tanúnak Danit, aki a papírokkal foglalkozott, miközben Kata mondott pár mondatot Megről.

"Szolidalitok Meggel. Bírom ezt a fajta humort. Meg a South Parkot is bírom. Jellemző, hogy másmilyen rajzfilmeket nem is nagyon szinkronizálok, csak az ilyen felnőtt rajzfilmeket. Szerintem ez önmagáért beszél." – fogta rövidre a mindig sietős Kata.

Majd Danival hosszan elbeszélgettünk a figurájáról, akit írói szempontból elemzett nekünk: "Ő egy funkciószereplő. Az amerikai család nem teljes fiú gyermek nélkül, akinek alá lehet rendelni a többi csemetét. Ő ezért is van a történetben, történetszerkesztési szempontból. Mindig be lehet dobni egy mondat erejéig és viszonylag elő lehet venni egy-egy történetre, ami általában ilyen apa-fia konfliktusra épül valamilyen szinten. Ő képviseli a kamasz fiúk a problémáit. De nem kap akkora hangsúlyt. Ők is pontosan érzik, hogy nincs több a figurában. A Stewie-Brian páros sokkal viccesebb és könnyebb is rájuk írni dolgokat. Szórakoztatóra van megírva, de a többiekből sokkal érdekesebb konfliktusokat tudnak kicsiholni" – a többit majd máskor.

Erre a napra nagyjából ennyi is volt, már ami a főszereplőket illeti. Kevés szó esik róla, pedig a Futottak még óta jól tudjuk, hogy nincs film, és szinkron sem statisztéria nélkül. Esetünkben mondjuk egy Meg elé pakolt Tö szóval szokták hívni. Viszont annyira eldumáltuk az időt, hogy ők már nem férnek be ebbe a cikkbe, pedig fantasztikus munkát végeznek. Na majd egy másik cikkben szót ejtünk róluk is.

Péntek reggel, hajnali fél 10 felé járunk, mikor a következő fontos pont érkezik a stúdióba. Még hidegebb reggel volt, mint az előző este, úgyhogy majdnem mindenki otthon maradt. Galbenisz Thomas érkezett a 8x19-es részre (vagy 9, számozás kérdése), aki a forgatás előtt arról "panaszkodott", hogy milyen sok meleg szerepre hívják. És hiába hálásak, csak ezek után az életben nem fogja neki senki sem elhinni, hogy nem az… Majd felvett néhány szóló tekercset. Menet közben Seder Gábor is megérkezett, aki szerint egyre többen csinálják ezt. Abszolút egyetértek Thomasékkal, így nincs nyűgük, és marad a lényeg. Ami ennél sokkal sokkolóbb volt, hogy nincs is náluk ajándékozás karácsonykor, mert úgyis mindent megkapnak év közben, ami kell.

 Na de elég a fecsegésből, tipegjünk szépen be a mikrofon elé. Vili apja fia? Nos, Thomas bújt Dan bőrébe, aki Quagmire apja és egy tiszti eseményre érkezik Quahog-ba. Pazar belépő és egy óriási csavar jutott a történetben Thomasnak, aki csak annyit mondott rá: "Ez de édes". Azzal ugye mindenki tisztában van, hogy Thomas számára nem ismeretlen a Seth MacFarlane-féle humor? Ő Klaus az Amerikai faterban. Tudjátok, a hal, aki odavan Francine-ért.

Hamar végzett és jöhetett Gábor, aki egy kedves kis történettel is meglepett minket. Nemrég volt egy előadásuk egy általános iskolában az alsósoknak, majd később jöttek a felsősök is, akik megkérték, hogy beszéljen kicsit Quagmire-ösen. Ebből is látszik, hogy nagyon sokan nézik és szeretik a sorozatot, és sokak számára ezek a szerepek azok, amelyek "halhatatlanokká" teszik őket. Pont, mint annak idején a Flintstone család magyarhangjait. Minőségileg abszolút egy szinten vannak. Csak kicsit más humor.

Ez után még Ling-Ling-et is kellett felvenni vele, sőt még az apját is az egyik részben! Előző este is volt egy olyan Firka Villás, akitől kikészültem, de azért ez… Szavakba nem tudom foglalni, milyen volt Ling-lingként látni őt. Tetszik tudni, ennek is megvan a maga oka, de ez legyen egy másik történet vezérmotívuma. Elég fárasztó volt ezt csinálnia – bár itt jegyzem meg, nálam ezzel került be az elitbe a Dörner Györggyel még nem dolgozó színész –, majd miután végzett, leültünk a kanapéra és több mint fél órát beszélgettünk szinkronról, szerepekről és Quagmire-ről is.

"A Quagmire-t nagyon szeretem, főleg mikor ilyen vicces részei vannak. Az nagyon érdekes volt, mikor az első részt csináltuk. Akkor több apró figura is jutott nekem. Egyikük volt a Quagmire. És akkor jött az újabb adag, és Orsi mondta, hogy akkor a többit hanyagoljuk, maradj ennél. De ez ne legyen olyan, mint a többi. Eredetiben teljesen más hangja van, jó kis olaszos macsós hanggal nyomulnak, csak hát az elsőben két tekercse volt összesen én meg elkezdtem így, muszáj volt ennél maradni. Nagyon jó figura. Az elején nagyon jó volt, aztán elmentek egy kicsit sok irányába, de most a fene tudja, mintha visszatértek volna a gyökereikhez. A Family Guy-nak jó a humora. Felnőtt humor. Aki sokat néz televíziót, mozit, az a legtöbb poént tudja hova kötni, mert házon belül figurázzák a saját dolgaikat. Ehhez képest mókásan nézi sok-sok gyerek is."

Míg mi a kanapén beszélgettünk, lecsúsztam Csőre Gáborról, aki már legalább negyedszer érkezett a Family Guy-ba egy-két tekercsre, hogy megszólaltasson valaki olyat, aki az övé (Marshall – HIMYM-ból, Adam Sandler, Leonard a TBBT-ből). Elijah Wood volt a szerencsés. Igen, és pontosan ez az, amiért végtelenül tiszteletem ezt a színművészt és a rendezőnőt. Ezt hívják úgy, hogy igényesség. És csak, hogy tovább bővítsem ezt a kört miután eljöttem érkezett még Rosta Sándor is James Woods szerepére. Ismét. Illetve előkerült a Chevy Chase kérdés is, amit most csak azért említek meg, mert hamarosan érkezik a Community, melyben egyik szerepében a színész látható, és Kovács István bújhat majd a figura bőrébe. Sőt, tovább megyek, mert erről pedig egy nagyon jó sztori jutott eszembe, amit Orsi mesélt Csankó Zoliról, aki nála volt ugye Chase ebben az évadban. A hangmérnök kocsival ment el érte egy másik stúdióba és vitte vissza, mert csak így fért be az idejébe. Mondom, Orsihoz mindenki nagyon szívesen megy!

Elnézést ezért a kis kitérőért. Hagynom kellene még jó sztorikat a szilveszteri különkiadásunkba is. Na mindegy. Kis késéssel halál vidáman megérkezett Dolmány Attila, majd Schnell Ádám is, akikkel sorra vették fel egy próba után a részeiket. Attila teljesen átfagyva, Ádám kalapban és… Nos, hát az első két rész gyorsan ment, főleg Attilának, aki a rész nagyját… Viszont Orsi nagyon izgatott volt a harmadik rész miatt, ami… Tudjátok mit? Arról majd máskor.

"Annyira szeretem ezt a figurát, mert legalább hatszor kell stílust váltani egy-egy tekercs alatt. Élvezet csinálni. Rettentően figyelni kell azokra a váltásokra, a színekre, amik jellemzik a figurát. Különleges volt, mikor megjelent a klónja és egymással beszéltek. Akkor azokat külön vettük fel és mindig máshogy kellett beszélni. Szóval elképesztő." – mondta el nekünk Dolmány Attila.

"A sorozat maga hozzám nem igazán áll közel. Vannak benne olyan dolgok, amik nekem már egy kicsit sok. Ez más a munka tekintetében, mert a Brian egy nagyon aranyos figura és nagyon szeretem csinálni. Van neki ez az arisztikus hanghordozása, ami még egy poénforrás nála" – vágta rá Schnell Ádám.

"A Gondos bocs meg csak bambul itt." -  Menet közben még azt is megtudtuk, hogy a gyártásvezető, Bogdán Anikó kedvence Peter és Brian. Nyilván nem is minden ok nélkül. Szereti, ahogy az Ádám beszélteti a figurát, és ez fontos. Kintről egyébként nagyon sokszor szűrődött be nevetés. Persze még mindig elenyészőbb számban, mint bentről, de a lényeg, hogy ilyenkor az egész lakásban egész napos jókedv és nevetés van. Még ilyen nehéz és felháborító időkben is. Majd Orsitól megtudtam, hogy ő akkor szeretett bele igazán a Family Guy-ba, mikor először meglátta Petert. A legelső percben.

Akarok mondani valami rosszat is. Mi volt a legrosszabb ebben a két napban? Azt hiszem… Nem is, inkább tudom. A vége. Az valami borzasztó volt. Hetekre volt szükségem a pszichológusomnál, hogy feldolgozzam. Nagyon nehéz volt eljönni onnan. Iszonyatosan jól éreztem magam, és az is dühített, hogy az utolsó 3-4 percről csúsztam le így emiatt a speciális epizódból. Egy biztos, a Family Guy szinkronon járni egy életreszóló élmény volt. És aki azt hiszi, hogy most marketing célzatból dicsértem agyon ott jártamat, azt ki kell ábrándítsam. Azért sikerült ez az anyag is olyan hosszúra – és remélem élvezetesre is –, mert egy ÉLMÉNY volt. Csupa-csupa nagybetűvel. Hálás vagyok Orsinak, hogy ott lehettem, köszönöm a színészek közreműködését a cikkben, és mindenki munkáját, aki egy pillanatig is a sorozaton dolgozik. Csak így tovább, és ne feledjétek, Tiétek a legjobb munka az egész világon!




Hozzászólások:
Oldalanként
bence612 2013.06.30 00:34:58
az lenne a kérdésem hogy pár mondatott/jelenetet miért nem lett leszinkronizálva?

Kumiko 2011.01.21 20:25:39
Stewie!!!!! ♥

Joey 2011.01.14 11:13:41
Mindenkinek nagyon szépen köszönjük, aki eddig és ezután is elolvassa a cikket :) Életem egyik legjobb és legnagyobb élménye volt, és még egyszer köszönöm a lehetőséget Orsiéknak :)))

Spec ez a kép a bejegyzésben ez nem érhető el nagyobban :) A többi kép ott a galériában, illetve végre most már néhány képet is beszúrtam az anyagba, ami nagyon időszerű volt :)

Ja, és gyertek vissza kedden is még, mert van még egy nagyon rövid, de nagyon fontos anyagunk még ehhez kapcsolva :)

agig112 2011.01.12 23:55:42
Hú, tök jó lehetett, szívesen helyet cseréltem volna veled!

Benjamin Kovacs 2010.12.29 21:44:32
Jó volt gyerekek! *.*(L)

Joey 2010.12.25 20:13:04
Úgy biza :)

Köszi neked is, és nagyon szívesen mindenkinek. AWESOME volt :D

Flanker 2010.12.24 21:29:52
Family Guy rajongóként csak ennyit tudok mondani:
KÖSZÖNÖM, gyönyörű karácsonyi ajándék volt!
Még ilyet, sokat!

U.I: Ezek szerint sikerült Orsit utolérni..:)

Nincs ilyen mappa: truemovies
Csiripel a csiripke

Tartalomjegyzék